Harcolunk vagy egyensúlyt keresünk?
Mit látsz a képen? Hajnali fényeket vagy alkonyatot? A tényszerű válaszhoz szükségünk van egy viszonyítási alapra, mint: hány órakor készült, vagy melyik irányba fotózták.
Amikor azt olvasom, hogy valaki szerint a sötétség és a világosság harca folyik, vagy éppen a világosság nyert, mindig az jut eszembe: ez a harc az írónak, a megfogalmazónak a harca. Mondom ezt azért, mert a természetben ilyet nem látsz, márpedig ha az életet, az energiák és azon belül az ember működését meg akarjuk érteni, akkor csak a természet az, amelyik taníthat minket.
Korán kelek, még sötét van, de már a világosság kezdi színezni az éjszakát. Sosem tapasztaltam, hogy mint a harcban, egyik odacsap, aztán a másik, verekednének egymással, sosincs harc, hanem gyönyörűen, lágyan belesimul egyik a másikba. Ugyanez történik alkonyatkor. Harc nélkül.
A sötétség együttműködik a világossággal és fordítva.
Ha benned a sötétség valami rossz előjellel jelenik meg, az egy erkölcsi kérdés, ez csupán a te valóságod.
És mi a sötétség? Mi a világosság? Élt egyszer egy nagy sámán, úgy hívták, hogy Einstein. Ő mondta azt, hogy mindent valamihez viszonyítani kell, és ez a mi kétsíkú, leegyszerűsített életképünkbe nem fér bele. Mi van ott, ahol fél évig nem jön fel a Nap, sötétségbe borul minden hosszú ideig, és mi van a következő félévben, amikor szinte napi 24 órában fény van?
A létrának is van legalább 5 foka. Melyikhez képest vagy fenn vagy lenn? Mindig van egy nálad fentebb, lentebb, mint ahogy a sötétséghez is van mindig egy sötétebb és világosabb.
Mi emberek,akik csak részei vagyunk egy tőlünk sokkal nagyobb összefüggésnek, tényleg jogosultak vagyunk felülbírálni, hogy nem jó a sötétség,csak a fény a jó?
A világosság és a sötétség az egy VAN. Hogy mit kezünk vele, na az az emberi. Megítélni nincs jogunk, mint ahogy felhasználni, mögé bújni sincs. Ugyanazt tesszük, mit amit a vallások tesznek: szorongást okozunk embereknek azzal, hogy csak egy út van: a világosságos, “jó ember legyél”, ha van benned sötétség, akkor elvesztél. Ez az üzenet nagyon káros.
Ha a sötétségben tartasz valamit akarattal, az ugyanolyan káros, mint a világosságban tartok valamit akarattal. Rajtam múlik, hogy hogyan használom mindkét minőséget. Káros, ha valaki bármelyik minőségben akar tartani vagy azt célnak akarja kitűzni maga és mások elé.
Földanya sötét. A föld alatt sötét van, fekete, barna színű, és mégis, minden növényünk természetes közege. Azoknak a növényeknek,a melyek minket táplálnak. Ott csírázik ki a mag, az új élet, hogy a világosságra felbukkanjon, és a fény táplálja. A sötétség, akárcsak a föld, női minőség, abban születik az élet. Ha ellenséget látok a sötétségben, érdemes elgondolkodnod: milyen a viszonyod az édesanyáddal, a nőiességeddel, a szüléssel, a várandóságoddal.
A múzsa, az ihlet, egy dal, egy vers a sötétből , az ismeretlenből érkezik, valahonnan, amit nem látunk, akár a jövőből, fentről, lentről, jobbról, balról, mert az élet egy gömb alakú világban van, kizárhatjuk a lenntet, a sötétet, a rosszat, de attól még az van. És mihez viszonyítom a rosszat? A harag rossz? Nem. A tartós harag káros, de az egészségesen megélt, nem elfojtott harag megvéd, határt szab.
Vagy itt vannak az ösztöneink. Amelyek nyomokban megtalálhatóak mindenkinél. Évszázadokon keresztül embereket égettek máglyán, mert féltek az ösztönös éntől, ideológiát gyártottak mögé, és itt vagyunk a 21. században, ugyanolyan ösztönökkel: anyai ösztönnel, szülési ösztönnel, szexuális ösztöneinkkel, túlélési ösztönökkel, és más, megmagyarázhatatlan ösztönökkel. Igaz, elődeinknél többet kell tennünk azért, hogy ezek jól működjenek, de rájöttünk, hogy ezek nélkül nem teljes az élet, ezért újból használjuk őket.
A természetközeli nő sosem fél a sötétségtől, mert ott is lát. Néha nem a szemével, hanem valamely más érzékszervével. Ha lecsukod a szemed, sötétségben vagy, de az is lehetsz, hogy ott látsz igazán.
Ha valóban sámánnak, táltosnak, tudó embernek tartod. magad, azt követed, amit az őseid követtek: és ez sosem emberek által minősített, előjellel (pozitív vagy negatív) ellátott fogalmak vagy kitűzött eredmények. Nem minősíthetem azt, ami előttem volt, aminek a megszületésénél, teremtésénél nem voltam ott, aminek az értelmét csak kapizsgáljuk, és valószínű sosem fogjuk megtudni a teljes igazságot. A misztérium azért misztérium, mert emberi ésszel nem felfogható.
Két, egymást kiegészítő minőségeket kerestem, a teljesség igénye nélkül, amelyek nem léteznek egymás nélkül:
Világosság – sötétség
Élet-halál
Fenn – lenn
Benn- kinn
Bal-jobb
Jó – rossz
Elme-szív
Erő-gyengeség
Mindegyik itt van bennünk és kívül, és ha azt erősítjük az emberekben, hogy csak az egyik a jó, ne csodálkozzunk, ha a másik oldal felerősödik. Mert ez az alapja az energetikának. Ahogy egyik oldalt erősítem, a másik úgy próbál erősödni, igazodni az egyensúlyhoz.
Egy dolgunk lehet: az egyensúlyt megtartani, amennyire van ebbe beleszólásunk, lehetőségünk, és hatásunk. Ebben a témában is el kell tudnunk fogadni, hogy van egy olyan része, amire nem mi vagyunk hatással, hanem a nagyobbnak van hatása ránk, vannak sorszerű dolgok. Ha azt hiszem, hogy mindent kézbe tudok tartani, hamis világban élek.
