Én jobban tudtam volna csinálni
Minden családállítós nap végén azt érzem: hú, ez nagyon jó nap volt, rendkívüli emberekkel. Ez a következő alkalomig tart, amikor ugyanezt a mondatot megismétlem, mert ugyanezt érzem.
Na de tegnap…
- Mert én jobban tudtam volna csinálni….
Számtalanszor találkozom ezzel mondattal szülőknek szegezve, arról nem beszélve, hogy fiatal koromban én is így gondoltam. Sokkal tanultabbnak tartottam magam, aztán ugye önismeret, ezomizo, mindent is jobban láttam és tudtam, mint a szüleim, ebből következően a nagyszüleim, stb. Azt hiszem ez bele is fér egy bizonyos ember öltő időszakába, megtapasztalva a két végletet, a szülő istenítését és lenézését, aztán jobb esetben valahol középen megállunk, meglátjuk, hogy nemcsak mi vagyunk emberek, hanem ők is. Ők nemcsak szülők, nagyszülők, hanem nők, férfiak, sőt, ők is valakinek a gyerekei. Nekik is van saját történetük, saját sebeik. Nyilván, őket sem menti fel a felelősség alól ez a tény, ahogy minket sem.
Amit szeretek, az a kibontása egy folyamatnak, amely megmutatkozik a térben, például, hogyan alakul egy negyedik, ötödik generáció élete egy fel nem dolgozott gyász esetén keresztül. A kiindulási pont a jelenlegi helyzet, ebből fejtjük vissza az eredetét. Dédnagymama gyászolva neveli lányát, aki már azt adja tovább, hogy nem lehet az ÉLETet élni, és megy tovább tudattalanul egészen a jelenig.
Hogy mekkora jelentősége van a gyász feldolgozásnak, nem lehet elégszer beszélni róla. Tabu téma, társadalmi elvárás, hogy a 3 nap szabadság alatt, amit kapunk családtag halála esetén, dolgozd fel és 4-ik napon, ugyanazzal az intenzitással éld az életed, mint előtte. A körülötted lévő emberek empátiáján múlik, hogy sírhatsz-e, lehetsz-e a gyász bármelyik fázisában a munkahelyeden, a gyermeked iskolájában vagy máshol.
Na de visszatérve az őseinkre. Megítélhetjük-e a dédit, hogy nem tudta feldolgozni a gyászát? Meg. Csakhogy ezzel nem leszünk beljebb, a felelősséget áttoljuk, és elfelejtjük, hogy a magunk életében, a mi érzéseinkkel, mi tudunk kezdeni valamit. Ha én sem tudtam feldolgozni, miért várom el tőle ugyanazt… Pedig mi már nagyon ezospirik vagyunk, sok főiskolánk is van, és energia gyógyászaton is túl vagyunk.
Nem tudok mást tenni, mint levenni a fókuszt a dédiről és a magam hozzáállásán mozdítani.
Érdemes még kutatni, hogy abban az időben, azon a területen hogyan éltek az emberek, milyen jogi és közösségi törvények uralkodtak, milyen politikai helyzet volt, volt-e háború vagy éppen utána voltak és minden másnak.
A kép a tegnapi családállításon készült. Köszönöm minden résztvevőnek.
2023. január 09.
Következő családállítás időpontok itt: Családállítás Budapesten
